Aki követi a Facebook oldalamat, tudhatja, hogy nemcsak főzni szeretek, de enni - inni is. A kettőt keverni is szoktam, és szívesen teszek alkoholos italokat a főztömbe. Egyik hobbim, ami ezekhez kapcsolódik, az a mindenféle oktatásokra járás, mivel eleget a témában sohasem lehet tudni. Így nagy érdeklődéssel láttam, hogy a Bortársaságnál elindult egy "Borsuli" nevezetű kezdeményezés.
A Borsuliban többféle kurzuson lehet részt venni. Van fehérbor, rozé, vörösbor, pezsgő, általános és most már olasz borkurzus is. Tehát a kínálat bővül. Az árak alacsonyabbak mint a főző kurzusokon, amiken általában részt veszek, de persze itt főleg iszik az ember, és nem kell annyi eszköz. Maga az óra három órára van kiírva, de most négy órával a kezdet után jöttem el, és még többen maradtak beszélgetni. Tehát ha jó a társaság, akkor tovább is tarthat. Mindenesetre gy kis taxipénzt nem árt vinni.
Megérkezéskor szívesen fogadtak, és azonnal egy pohár borral kedveskedtek mindenkinek. Egyedül mentem, de nem én voltam az egyetlen, tehát bátran lehet menni, sőt, akár ismerkedni, barátkozni is jó alkalom. A bor folyamatosan folyik, erre mindenki készüljön fel. Mellé egy kis kenyeret, olívaolajat és tökmagolajat készítettek be, és Vis Vitalis ásványvizet, ami Pannonhalmáról származik. Különleges üvegét Jedlik Ányos szikvíz palackja után tervezték.
Probléma volt, hogy csak szezámmagos kenyeret szolgáltak fel, ami nekem az egyik allergénem. Így azt sajnos nem tudtam megkóstolni, pedig nagyon jó illata volt. Azt mondták, szokott lenni olívás kenyér is, de legközelebb készülök majd valami sajáttal. Lehet, hogy nem kenyérrel, hanem kitalálok valami megfelelő borkorcsolyát. Ha valaki kér majd, biztos adok kóstolót. :D
A tökmagolajat persze szintén nem tudtam kóstolni, de körülöttem mindenkinek nagyon ízlett. Szép színe, és sűrűsége alapján nagyon minőségi lehetett.
Az olívaolajat csak magában megkóstoltam. Friss, Bari tartományból származó Tormaresca márkájú volt. Ilyet utoljára Toszkánában ettem. A megfelelő tárolás miatt még érezhető volt az enyhén friss fűíz, és a pici csípés a nyelven, ami egy idő után kiveszik a boltokban kapható olajokból. A színe is még nem sárgás, hanem zöldes volt. Ha legközelebb saját borkorcsolyát viszek, akkor ezt az olajat biztosan számításba veszem.
Akkor most jöhetnek a borok, és maga a "suli" rész. Kelemen András tartotta az órát, aki eredetileg történelem és földrajz tanár, tehát egy ilyen óra tartása szakmájába vág. Amikor mindannyian helyet foglaltunk, akkor egy kis rövid körkérdéssel azonnal mindenki be volt vonva a beszélgetésbe. Ez megtörte a jeget. A kérdés maga a kedvenc vörösborokra vonatkozott. Nagyon örültem annak, amikor megemlítettem, hogy tavaly megismerkedtem a Thummerer pince Tréfli nevű borával, akkor az azonnal az egyik kedvenc lett, Andrástól hasznos információkat megtudtam a borról is, és egy kis beszélgetés is lett a dologból, mert más is szerette. - Egyébként tényleg egy nagyon finom édes vörösbor, ajánlom mindenkinek. - Az óra maga tartalmazott általános borismereti részeket, és konkrét borokat is, amiket közben kóstoltunk, és közösen közelebbről is megfigyeltünk. Érdekes volt a különböző poharak megtárgyalása is. Mi az előnye az öblösebb Burgundy pohárnak, a keskenyebb Bordeaux-val szemben. Izgalmas volt ugyanazt a bort mindkét pohárból kipróbálni. Ezen a ponton például javaslom azt a trükköt, hogy mindkét pohárban legyen a borból, így sokkal jobban ki lehet érezni a külö.
További interakciót nyújtottak egyéb feladatok, amiket egyénileg és csoportban is végeztünk, és a végén még egy kis borkóstolási rejtvény is volt. A kettőből egyet eltaláltam. :D
Nagyon kellemes estét töltöttem el ebben a társaságban, és szívesen fogok még a jövőben is részt venni óráikon. Nemcsak érdekes információkat kaptam, hanem egy igazi jó élményt is. Mellette pedig egy pár recept ötletem is támadt, tehát a jövőben pár borsuli ihletésű recept is fel fog bukkani.
A végére pedig egy vicces kép, mert az is kell. :D
Megjegyzések
Megjegyzés küldése